A kötőhártya a szemet borító laza szövetű, erekben gazdag nyálkahártyája. A szemhéjak belső felszínét béleli és a szemgolyó fehérjét borítja. Érdekesség, hogy az emberi szervezet egyetlen olyan nyálkahártyája, amely a külvilág felé szabadon található. Az orvosi szaknyelvben (latinul) conjunctiva. A kötőhártya gyulladásos megbetegedéseit kötőhártya-gyulladásnak nevezzük.
Tartalom:
Tünetei általánosságban
Tünetei lehetnek szubjektívek, azaz csak az érintett beteg tapasztalja, illetve objektívek, amik a külvilág felé is láthatók.
Szubjektív tünetek:
égés,
szúrás,
idegentest-érzés,
viszketés (allergia),
fájdalom (szaruhártya érintett),
fényérzékenység,
Könnyezés
Objektív tünetek:
vérbőség, vörös szem,
conjunctivalis injekció (nyugalmi állapotban zárt erek megnyílása),
váladékozás (vírusos fertőzésnél víztiszta, bakteriálisnál gennyes, krónikusnál nyákos),
létrejöhet oedema, chemosis (hám alatti kötőszövet nagyfokú viznyője)
Típusai
A kötőhártya-gyulladásokat kialakulások szerint, azaz a kórokozó fajtája alapján különböztetjük meg:
Conjunctivitis Simplex (egyszerű, nem kórokozó eredetű):
Leggyakoribb kiváltó oka a szem krónikus szárazsága (conjunctivitis sicca), amely leggyakrabban a környezeti hatások következménye, de nem ritka a szemhéjak hibás állása következtében sem. Kontaktlencse viselőknél gyakrabban előfordul a kórkép kialakulása, de az allergia vagy a korrigálatlan fénytörési hibák is a hajlamosító tényezők közé sorolható. A szemben idegentest-érzés keletkezik, amit a könnymirigyek sokszor állandó könnyezéssel próbálnak ellensúlyozni.
Terápiája során legfontosabb a kiváltó ok megszüntetése, de tüneti kezelésként műkönnyet is használhatunk.
Bakteriális conjunctivitis (nem fertőz):
A baktériumok által okozott gyulladás a nem fertőző kötőhártya betegségek közé tartozik. Általában mindkét szemen egyszerre fordul elő. Leggyakoribb kórokozók: pneumococcus, staphylococcus aureus, streptococcus pyogenes (haemolyticus), haemophilus aegyptius (Koch–Weeks), esetleg olyan baktériumok, amelyek szaprofita módon élnek a conjunctiva környezetében (staphylococcus epidermidis). A gyulladás járhat gennyes váladékkal a szemrésben, mely az elhalt baktériumsejtek és a szervezetet védő falósejtek végterméke. A kötőhártya erek kitágulnak, ezáltal a szem fehérje vörössé válik (injectio). A többi kötőhártya betegséghez képest a fertőzés itt a szem mélyebb szöveteibe is átterjedhet. Amennyiben a szemlencsét domborító sugártest (corpus ciliare) is érintett ciliaris injectio-ról beszélünk és a limbus körül lilás-rózsaszínes gyűrű jelenik meg.
Chlamydiák által okozott conjunctivitisek:
A chlamydia által okozott fertőzés a trachoma a szem súlyos gyulladásos betegsége. Egyiptomi szemgyulladásnak is emlegetik, ami onnan ered, hogy leginkább az alacsony higiénés országokban nagy az előfordulása. Az élet első 10 évében keletkezik és lassan fejlődik ki. A kötőhártya először megvastagodik, majd élénk vörös csomók keletkeznek (papillaris hypertrophia). Ezzel egy időben a szaruhártyán beszűrődések jelennek meg (pannus), ami függönyszerűen lefelé haladva a hám alatt tönkreteszi a szaruhártya rétegeit és végül macskakő szerű hegek jelennek meg.
Terápia: Legfontosabb a megelőzés, melyet a megfelelő higiéniás körülmények megteremtésével biztosíthatunk, például a tiszta víz használatával. Fontos a betegség korai stádiumban való felismerése, ami antibiotikumokkal kezelhető.
“Napjaink egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegsége, mely a szexuálisan legaktívabb 17-25 éves korosztályt érinti a legnagyobb arányban. A nők háromnegyede, míg a férfiak fele tünetmentes, és tudtán kívül is fertőzi szexuális partnerét. Magyarországon évente 80-100.000 új fertőzéssel számolhatunk.” - Írja a Semmelweis Egyetem
A chlamydiák által okozott fertőzések egyik speciális fajtája a paratrachoma, vagy másnéven uszoda-conjunctivitis, ami onnan kapta a nevét, hogy uszodákban lehet könnyen összeszedni. Egyébként a kórokozó szexuális érintkezéssel terjed és 1 hét után kezdenek a tünetek megjelenni: szemhéjduzzanat, gennyes váladék a szemben, valamint felnőtteknél a 2. hét elteltével csomók (folliculusok) jelennek meg. Egyéb szövődmények: húgycsőgyulladás (urethritis), méhnyakgyulladás (cervicitis), prosztatagyulladás (prostatitis), hallóideg előtti (praeauricularis) nyirokcsomó-duzzanat.
Vírusok által okozott conjunctivitisek:
Jellegzetessége, hogy a beteg szeme erőteljesen könnyezik, és a belőle folyó szerózus váladék kifejezetten fertőző, így a kezdetben eredetileg egyoldali fertőzés mindkét szem gyulladásával végződik. A szem gyulladásai a szemfehérje vörösségével járnak, de a vírusos fertőzések esetében megfigyelhető még a szem belső zugának (plica caruncula) duzzadtsága, vörössége. Amennyiben vírusos betegség áll fenn és a nyirokcsomók is érintettek, a fül előtti (pre auricularis) és az állkapocs alatti (submandibularis) nyirokcsomók duzzanata is tapinthatóvá válik. A vírusos kötőhártya-gyulladások kórokozója általában valamilyen adenovírus. A tünetek több, mint egy hétig is tarthatnak és gyakran társul hozzá baktérium felülfertőződés.
Viccensen szokták mondani, hogy a gyógyulási idő „kezeléssel 1 hét, kezelés nélkül 7 nap”, magyarán semmilyen orvosság szedése nem szükséges, a gyulladás magától elmúlik. A vírusfertőzés immunreakciót is kiválthat és szaruhártya homályok jelenhetnek meg kb. 2 héttel a vírusfertőzés után. Ezeket szteroid kúrával lehet elmulasztani, melynek idő előtti abbahagyása esetén kiújulhatnak a homályok.
Gombák által okozott conjunctivitis:
Ritkán fordulnak elő, de amennyiben gombás fertőzésről van szó biztosak lehetünk benne, hogy nehéz idők állnak előttünk, ugyanis a gombák nagyon ellenállóak a kezeléssel szemben. Leggyakoribb a candidiasis, ami fekélyesedést, álhártya képződést okoz. Egy Nystatin nevű készítmény alkalmazását szokták alkalmazni a kezelés során. Másik lehetséges gombás kötőhártya betegség az actinomycosis, aminek jellegzetes tünetegyüttese a könnyelvezető csatorna gyulladása (canaliculitis), valamint az alsó könnypont- és belső szemzug-duzzanat.
Paraziták által okozott conjunctivitis:
Ezektől a fertőzésektől végképp nem kell tartanunk! Európában szinte minimális az előfordulásuk száma. Egy-egy egzotikus országban való nyaralás alkalmával lehet inkább megfertőződni, de a megfelelő higiéniai előírások betartásával csökkenthető az esély. Az alábbi paraziták által okozott betegségek okozhatják a kötőhártya gyulladását:
ophtalmomyasis: legyek lárvái főleg a fornixban
onchocerciasis: fekete légy bőrben, subcutan, élő lárvák az elülső csarnokban
phthirius pubis: lapostetű tojásai a pillákra tapadva okozzák
Allergiás conjunctivitis:
Végül elérkeztünk az egyik leggyakoribb kiváltó okhoz, mégpedig az allergia által okozott kötőhártya-gyulladáshoz. Természetesen nem fertőznek, és a kiváltó ok a szervezet túlérzékenysége valamilyen idegen anyaggal szemben, ami lehet por, pollen vagy idegentest, például kontaktlencse. A kiváltó ok megszüntetésével minden esetben elmúlnak, azonban van olyan esete, amikor maradandó jelek maradhatnak utána (óriás papillás conjunctivitis esetén).
Szénaláz conjunctivitis:
A szénanátha gyakori kísérő tünete a kötőhártya gyulladása, mely általában szezonálisan fordul elő és gyakran kiújulhat. Az idegen anyagra adott immunválasz serkenti az IgE immunglobin termelést, amely hisztamin felszabadításán keresztül hajszálér tágulatot, duzzanatot és gyulladást idéz elő. A kiváltó ok megszüntetésével maradéktalanul gyógyul, és a tünetek (tüsszögés, orrfolyás, viszketés, könnyezés, chemosis) megszűnik. Súlyos esetekben szteroid adásával felgyorsítható a gyógyulási folyamat, de ezt csak indokolt esetben fogja orvosunk felírni.
Conjunctivitis vernalis:
Ritkán előforduló allergiás kötőhártya betegség, mely általában kétoldali és főleg az 5-10 éves fiúkat érint. Ősszel tünetmentes, főleg tavasszal jön elő a meleg hőmérséklet hatására, ezért a meleg-mediterrán éghajlaton jellemző. Tünete a kifejezett viszketés, fénykerülés (photophobia), felső szemhéj duzzanata (papillaris hypertrophia) sze szemhéj enyhe csüngése (ptosis). Terápiája szteroid készítménnyel.
Óriás papillás conjunctivitis (GPC):
Késői típusú idegentest reakció, mely leggyakrabban kontaktlencse viselőknél figyelhető meg. A lencse viselés fokozatosan, hetek-hónapok során válik egyre kényelmetlenebbé. Oka a szemhéj belsejét bélelő kötőhártya (tarsalis conjunctiva) duzzanata, mely jellegzetes “macskakő-szerű” mintát mutat.
Ezt a tipikus duzzanatot minden testidegen anyag, például kontaktlencse, műtét utáni varratvégek, műszem okozhatja. A kiváltó ok megszüntetésével a tünetek enyhülnek oly mértékig, hogy ne legyen többé zavaró a karcoló érzés a szemben, de nyoma mindig látható marad. Orvosi javaslatra szteroid vagy lokális antihisztamin kezelés lehet javasolt, de egyszerű vény nélküli műkönny is sokat segíthet. Mint minden kontaktlencséhez kapcsolódó betegség esetén, itt is a megelőzés a legfontosabb szempont, ezért ne mulasszuk el az éves kontaktlencse kontrollt!
Képek:
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/8614-pink-eye
https://www.willseye.org/corneal-complications-contact-lenses/giant-papillary-conjunctivitis/
Egyéb forrás: