Az elektronikus eszközök - számítógépek, táblagépek és okostelefonok növekvő használata, mind munkahelyi, mind szabadidős szempontból kellemetlen szemészeti panaszokkal járhat. Ezért az 1906-ban alapított Nemzetközi Munkaegészségügyi Bizottság meghatározta a digitális eszközök használatával összefüggő szembetegségek megelőzésére az ergophtalmológiai előírásokat.
Tartalom:
Mi az erophthalmológia és hogyan segíti a monitoros munkavégzést?
Az ergophthalmológia (görögül ‘ergo’ munka + ’ophthalmologia’ szemészet) a látás szempontjából ideális munkahely szakszerű kialakításával foglalkozó tudomány. Megtervezi a munkahely optimális megvilágítási rendszerét, előírja az egyes munkakörök által megkövetelt látásélességet, valamint követi az esetleges látásromlást. Egy amerikai kutatás szerint a számítógépet használók 65%-a tapasztalta már az alábbi panaszok valamelyikét:
· Homályos látás
· Száraz szemek
· Fókuszálási nehézség
· Kettőslátás
· Szem fáradása
· Viszkető érzés és szem vörösség
· Indokolatlan könnycsorgás
· Fejfájás, koncentrációzavar
Pedig a panaszok nagyrésze nem okvetlenül kell, hogy együtt járjon a számítógép használattal, ugyanis többségük hátterében nem a látószerv csökkent működése áll, sokkal inkább a helytelen munkakörnyezet kialakítása okozta pszichés zavarok. Ennek a pszichés kifáradásnak a megnyilvánulásai azok a tünetek, amelyeket a mindennapokban látásunkkal, szemünkkel kapcsolatos panasznak élünk meg. Nagyrészük azonban a munkahelyi környezet helyes kialakításával csökkenthető, vagy akár teljes mértékben megszüntethető – például helyes megvilágítás alkalmazása, képernyő megfelelő magasságba helyezése. Lássuk mik az ergophthalmológia ajánlásai a megfelelő munkakörülmények kialakítására!
1.Megvilágítás
Megkülönböztetjük a közvetlen és az általános megvilágítást. Közvetlen megvilágítás a munkaterület direkt megvilágítása, míg általános (háttér) megvilágítás alatt a falakról és a mennyezetről visszaverődő fényeket értjük. Mindkettő fontos szerepet játszik az ideális látásviszonyok szempontjából, alapszabály, hogy az általános megvilágítás legalább 10%-a legyen a direkt megvilágításnak. Igyekezzünk mesterséges háttérvilágítás helyett természetes fényeket előnyben részesíteni – például az ablakon bejutó fényt a villanyéval szemben. A megfelelő megvilágítás hiányára utalhat fáradtság érzet, szem égő-viszkető érzése és sűrű pislogási inger.
A környezetünkben lévő megvilágítás fénye kellemetlenül visszaverődhet a képernyőről, ami zavaró csillogást okoz. Ennek kiküszöbölésére pozícionáljuk úgy a képernyőnket, hogy lehetőleg oldalról kapja a megvilágítást, tehát, ha ablak közelében ülünk, akkor semmiképp sem szemben, vagy háttal üljünk neki, hanem inkább oldalasan. A környezetünkből tegyünk el minden olyan tárgyat, ami visszatükröződhet a monitor képernyőjén, vagy ha szemüvegesek vagyunk, kérhetjük a lencséket tükröződés csökkentő réteggel.
A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet).
2.A kijelző tulajdonságai
A régebbi katódsugárcsöves (CRT) képernyők villogó kijelzőjétől sokkal jobb a folyadékkristályos (LCD) kijelzője, de legjobb, ha kifejezetten monitoros munkavégzéshez kifejlesztett szemvédő monitort alkalmazunk. Tisztítsuk rendszeresen a képernyőt, mert a lerakódott por és egyéb szennyeződések ronthatják a kép minőségét. Az ideális betűméret mindenki számára eltérő lehet. Általánosságban a cél, hogy kényelmes távolságból tudjuk olvasni, anélkül, hogy nagyon közel vagy távol kéne hajolni, ezzel elkerülhetjük, hogy nyakunk és testtartásunk kényelmetlen pozícióban rögzüljön. A kontrasztélességet állítsuk magasra, ellenben a fényerő inkább alacsony legyen. Szemüvegeseknek ajánlott kontrasztfokozó réteget kérni a lencsékre, de a legkorszerűbb monitorszűrős szemüvegek, melyek semlegesítik a káros kék fényt, már minden követelménynek megfelelnek.
3.Képernyő pozícionálása
Egy másik amerikai kutatás szerint a számítógépet használók 66 százalékkal kevesebbet pislognak a normális értéktől. A pislogás pedig fontos szerepet játszik szemünk nedvesítésében azáltal, hogy minden pislogás alkalmával megújítja a szemünket borító nedvesítő könnyfilm réteget. Ha kevesebbet pislogunk, akkor hamarabb elpárolog a könnyünk és ennek következtében száraznak érezzük szemünk, valamint kipirosodik, ég, viszket. Az is kiderült a kutatásból, hogy a monitor szemmagasság fölé helyezése esetén a pislogás nem megy végbe teljes mértékben, ezért javasolt a képernyőt inkább enyhén szemmagasság alá helyezni. Ez amellett, hogy segít szemünket nedvesebben tartani, egész testtartásunknak is egészségesebb.
4.Pihentetés gyakorlása
A közhiedelemmel ellentétben a szemtornának nincs tudományos alapja. Ellenben pár egyszerű pihentetési technika már bizonyítottan segít enyhíteni a digitális eszközhasználat okozta szemtüneteket, szemfáradtságot. Az egyik legjobban bevált technika a 20/20/20-as szabály, amelynél 20 percenként 20 másodperces szünetet kell tartani és ez alatt az idő alatt minimum 20 láb (6 méter) messzire kell nézni – például az iroda túloldalát vagy ki az ablakon. Érdemes 20 percenként időzítőt állítani és minden alkalommal betartani ezt az egyszerű szabályt, mert használatával nagyon hamar javulás tapasztalható.
5.Korrekció
Nem győzöm minden alkalommal kihangsúlyozni, mennyire fontos a rendszeres látásellenőrzés. A legtöbb esetben ugyanis – bármennyire meglepően hangzik – de egy jó szemüveggel teljes mértékben megszüntethetők a számítógép használat okozta kellemetlen panaszok. Nem is gondolnánk, hogy egy egészséges fénytörésű szemnek is mekkora megerőltetést jelent, ha hosszasan a képernyő kijelzőjére kell fókuszálnia. Nem beszélve arról, hogy vannak olyan fénytörési hibák a rövidlátáson és a távollátáson túl, amik akár teljes mértékben rejtve maradnak. Ilyenkor úgy érzékeljük, hogy mindent nagyon élesen látunk, a nap végére azonban rendszeresen megfájdul a fejünk, kimerülünk, könnyezhetünk vagy fájhat a szemünk. Ezek miatt a rejtett fénytörési hibák miatt az átlagostól is többet kell fókuszálnunk. Pedig pontosan ez a fókuszálási kényszer az, ami miatt kifárad idegrendszerünk – és a látásunkban bekövetkezett változás már csak ennek a pszichés fáradtságnak a kivetülése, ami nem is minden esetben tapasztalható. Az általános fáradtságot, fejfájást és demotiváltságot pedig ezer másik oknak tulajdonítjuk be, és elsiklunk afelett a tény felett, hogy a probléma alapvetően látásunkban keresendő. Ezeknek a rejtett fénytörési hibáknak a felismerése, még szakember számára is nagy gyakorlatot igényel, ezért javasolt jól megválasztani jövőbeli szemvizsgálónk!
+1 tipp Munkáltatói szemüveg támogatás
A munkáltatónak az új foglalkoztatottját a munkába állás előtt kötelessége elküldeni egy teljeskörű szemvizsgálatra, valamint ezt 2 évente megismételtetni, amennyiben legalább 4 órát tölt a képernyő előtt. Ezt a minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet írja elő, valamint azt is, hogy a munkáltatónak téríteni kell a munkavégzéshez szükséges szemüveglencséket és az annak rendeltetésszerű használatához szükséges, legolcsóbb keret árát. A jó hír, hogy a munkavégzéshez használt szemüveg elszámolható költségként, így felszámított áfája levonásba helyezhető. Ha szeretnétek a cégetekkel dolgozói szemüveg támogatásban részesülni és profikra bíznátok a dolgot, vedd fel velünk a kapcsolatot!