Az elektronikus eszközök - számítógépek, táblagépek és okostelefonok növekvő használata, mind munkahelyi, mind szabadidős szempontból kellemetlen szemészeti panaszokkal járhat. Ezért az 1906-ban alapított Nemzetközi Munkaegészségügyi Bizottság meghatározta a digitális eszközök használatával összefüggő szembetegségek megelőzésére az ergophtalmológiai előírásokat.
Tartalom:
Mi az erophthalmológia és hogyan segíti a monitoros munkavégzést?
Az ergophthalmológia (görögül ‘ergo’ munka + ’ophthalmologia’ szemészet) a látás szempontjából ideális munkahely szakszerű kialakításával foglalkozó tudomány. Megtervezi a munkahely optimális megvilágítási rendszerét, előírja az egyes munkakörök által megkövetelt látásélességet, valamint követi az esetleges látásromlást. Egy amerikai kutatás szerint a számítógépet használók 65%-a tapasztalta már az alábbi panaszok valamelyikét:
· Homályos látás
· Száraz szemek
· Fókuszálási nehézség
· Kettőslátás
· Szem fáradása
· Viszkető érzés és szem vörösség
· Indokolatlan könnycsorgás
· Fejfájás, koncentrációzavar
Pedig a panaszok nagyrésze nem okvetlenül kell, hogy együtt járjon a számítógép használattal, ugyanis többségük hátterében nem a látószerv csökkent működése áll, sokkal inkább a helytelen munkakörnyezet kialakítása okozta pszichés zavarok. Ennek a pszichés kifáradásnak a megnyilvánulásai azok a tünetek, amelyeket a mindennapokban látásunkkal, szemünkkel kapcsolatos panasznak élünk meg. Nagyrészük azonban a munkahelyi környezet helyes kialakításával csökkenthető, vagy akár teljes mértékben megszüntethető – például helyes megvilágítás alkalmazása, képernyő megfelelő magasságba helyezése. Lássuk mik az ergophthalmológia ajánlásai a megfelelő munkakörülmények kialakítására!
1.Megvilágítás
Megkülönböztetjük a közvetlen és az általános megvilágítást. Közvetlen megvilágítás a munkaterület direkt megvilágítása, míg általános (háttér) megvilágítás alatt a falakról és a mennyezetről visszaverődő fényeket értjük. Mindkettő fontos szerepet játszik az ideális látásviszonyok szempontjából, alapszabály, hogy az általános megvilágítás legalább 10%-a legyen a direkt megvilágításnak. Igyekezzünk mesterséges háttérvilágítás helyett természetes fényeket előnyben részesíteni – például az ablakon bejutó fényt a villanyéval szemben. A megfelelő megvilágítás hiányára utalhat fáradtság érzet, szem égő-viszkető érzése és sűrű pislogási inger.
A környezetünkben lévő megvilágítás fénye kellemetlenül visszaverődhet a képernyőről, ami zavaró csillogást okoz. Ennek kiküszöbölésére pozícionáljuk úgy a képernyőnket, hogy lehetőleg oldalról kapja a megvilágítást, tehát, ha ablak közelében ülünk, akkor semmiképp sem szemben, vagy háttal üljünk neki, hanem inkább oldalasan. A környezetünkből tegyünk el minden olyan tárgyat, ami visszatükröződhet a monitor képernyőjén, vagy ha szemüvegesek vagyunk, kérhetjük a lencséket tükröződés csökkentő réteggel.
A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet).
2.A kijelző tulajdonságai
A régebbi katódsugárcsöves (CRT) képernyők villogó kijelzőjétől sokkal jobb a folyadékkristályos (LCD) kijelzője, de legjobb, ha kifejezetten monitoros munkavégzéshez kifejlesztett szemvédő monitort alkalmazunk. Tisztítsuk rendszeresen a képernyőt, mert a lerakódott por és egyéb szennyeződések ronthatják a kép minőségét. Az ideális betűméret mindenki számára eltérő lehet. Általánosságban a cél, hogy kényelmes távolságból tudjuk olvasni, anélkül, hogy nagyon közel vagy távol kéne hajolni, ezzel elkerülhetjük, hogy nyakunk és testtartásunk kényelmetlen pozícióban rögzüljön. A kontrasztélességet állítsuk magasra, ellenben a fényerő inkább alacsony legyen. Szemüvegeseknek ajánlott kontrasztfokozó réteget kérni a lencsékre, de a legkorszerűbb monitorszűrős szemüvegek, melyek semlegesítik a káros kék fényt, már minden követelménynek megfelelnek.
3.Képernyő pozícionálása
Egy másik amerikai kutatás szeri